Kiállítás a Műcsarnokban
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára, a Magyar Építészeti Múzeum és a Műcsarnok rendezésében
2003. október 3 - november 9.

 

A két világháború között készült 140, nagyrészt eredeti nagyítás ráirányítja a figyelmet a magyarországi modern mozgalom legkiválóbb épületeire és bemutatja a korabeli építészeti fotó sokszínűségét, az úttörő, kísérletező szándékot.
A sokat kritizált és önmagát kompromittált modernizmus korai hazai példái világhírűekké váltak ugyan, de mára közülük jó néhányat lebontottak, vagy súlyosan átalakítottak, úgyhogy csak fénykép őrzi egykori alakjukat. Más részük még csaknem érintetlenül áll, de fennmaradásukat egyre jobban veszélyeztetik az ingatlanpiac törvényei. Sajnos sokszor a közelmúltban műemlékké nyilvánított modern épületeket is fenyegeti a tulajdonosok, kezelők meg nem értése, nemtörődömsége.
Az avantgárd mozgalom nagyjából egy időben alakította át az építészetről és az építészeti fényképezésről vallott korábbi nézeteket. A felvételek döntő többsége megjelent a Tér és Forma hasábjain 1928 és 1948 között, s mára a magyar modern mozgalom forrásértékű dokumentumaivá vált. A fényképek nemcsak hatásosan mutatják be az épületeket, hanem magára a képre - mint önálló alkotásra - is ráirányítják a figyelmet azt bizonyítva, hogy a korabeli építészeti fényképek jelentős része művészfotóként is megállja a helyét.

A kiállító gyűjteményekről

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A KÖH Fényképtára

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fotóarchívuma egyidős a magyar műemlékvédelemmel. 1872-től napjainkig gyűjti és őrzi mind azoknak a munkáit, akik amatőrként, hivatásos fényképészként vagy műemlékes szakemberként fényképezték a történeti értékkel bíró ingó és ingatlan műemlékeket. Tematika szerint a gyűjtemény város-, épület-, és tárgyfotókat gyűjt, ezen belül is régészeti, építészeti, képzőművészeti és tudományos eseményekhez és kutatásokhoz kapcsolódóan. A gyűjtemény törzsanyagát jelentő 200.000 db negatív és 150.000 db pozitív kópia több mint a fele 19. századi felvétel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Építészeti Múzeum Fényképtára

A Múzeumot 1968-ban alapították az akkori Országos Műemléki Felügyelőség részeként. A 16.000 negatívból és 20.000 nagyításból álló fényképgyűjtemény értékes 19. századi darabokat tartalmaz. A gyűjtemény gerincét két 20. századi műszaki fényképész, Kozelka Tivadar és Seidner Zoltán túlnyomórészt budapesti vonatkozású hagyatéka alkotja. Ez a két hagyaték képezi a jelenlegi áttekintés alapját.

 

 

Luxusvillák, elegáns bérházak üvegcsőben mozgó liftekkel, egy erőmű őskori űrhajót idéző irányítóterme, divatos üzletbelsők, hangosfilmeket játszó áramvonalas mozik - mindezeket röviddel elkészülésük után lefényképezték a Tér és Forma folyóirat számára. Magyarországon elsősorban ez a kiadvány terjesztette a modern mozgalom eszméit 1928 és 1948 között, amikor magyar építészek olyan műveket alkottak, amelyek a nemzetközi modernizmus legjobbjai közé tartoznak. Az ezekről készült fényképek ma nagy értékű források, amelyek nemcsak dokumentálják az épületeket, hanem azt is bizonyítják, hogy az építészeti fotó önmagában is lehet műalkotás. A könyvbe választott negatívok és archív nagyítások nagy része a Magyar Építészeti Múzeumban és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtárában található.

Cs. Plank Ibolya fotótörténész, Hajdú Virág és Ritoók Pál építészettörténész tanulmányai azt vizsgálják, hogyan hatott a modern mozgalom a magyar építészekre és hogyan fényképezték épületeiket. A könyv fő része 63 épületet és belsőépítészeti alkotást mutat be 217 remek fotóval, amelyekhez rövid épületleírás és a képekre vonatkozó magyarázat társul. Ezt néhány jelentős építészt és fotográfus portréja és az 1930-as évek Budapestjét ábrázoló városképek követik.

A magyar származású építész és formatervező Breuer Marcel, Pierre Vago, Moholy-Nagy, vagy a fényképész André Kertész, Brassai és Lucien Hervé munkássága külföldön is jól ismert. Sokkal kevesebben hallották hazai kortársaik, az építész Molnár Farkas, Borbíró (Bierbauer) Virgil, Kozma Lajos vagy a fényképész Seidner Zoltán, Kozelka Tivadar és Bánó Ernő nevét. Ez a könyv az általuk és kollégáik által alkotott kitűnő épületek és lenyűgöző fotók előtt tiszteleg.